Christa: Állj csak meg egy szóra Sophie!
Sophie: Igen?

Christa: Csak szólni akarok, hogy ne is álmodozz Peterről! Én hamarabb kinéztem magamnak.
Sophie: Engem nem érdekel Peter.
Christa: Na persze…
Sophie: Komolyan.

Christa: Az előbb egymás kezét fogtátok, ne tagadd, mert láttam.
Sophie: Haha… Fogadtunk, és tudod ilyenkor kezet szokás rázni.
Christa: És mégis miben fogadtatok mondd csak!
Caroline: Sophie! Ideje menni…
Sophie: Nézd Christa. Nem érek rá erre a hülyeségre. Azt csinálsz, amit akarsz, ez engem semmiben sem érint. Szia.

Délután

Mrs.M.: Remek, csak így tovább!

Peter: *Megelőzött a jóságos boszi…*

Mrs.M.: Nagyszerű volt! Holnap már kinn lesznek az eredmények a faliújságon.
 

Sophie: Ennek örülök, de mégis mi lesz a színdarab?
Mrs.M.: Az egyenlőre meglepetés, de holnap ezt is megtudod.

Peter: Csak ennyit tudsz? Akkor most figyelj, hogyan csinálja egy profi!
Sophie: Kackac… Sok szerencsét.

Peter: Meglesz!
Mrs.M.: Hé, Peter! Nem érünk rá egész nap!

Sophie: Persze… Egó az van.

Jason: Ez a srác katasztrofális… Nézzétek azokat az ocsmány szőke fürtjeit!
Caroline: Mi bajod a szőkékkel?
Jason: Mi? Nem veled van bajom… Szimplán kiakaszt ez a gyerek.
Rose: Ismered valahonnan?
Jason: Nem, csak bele látok a lelkébe!

Mrs.M.: Ez jó volt Peter. Nagy esélyed van a szerepre!
Peter: Tudom, a véremben van!
Mrs.M.: Netán a szüleid színészek?
Peter: Nem, csak a drámaiság kedvéért mondtam.

Peter: Na látod, így kell ezt csinálni!
Sophie: Hát persze. Bocsi skacok mennem kell. Sziasztok!

Sophie: *Egónagyüzem.*