15. rész - Magányos karácsony
- Fehér karácsony… Fehér és magányos. Tavaly még mikor havazott kint fetrengtünk a hóban.

Sophie: *… gondolhattam volna, hogy szentesete senki sincs gépnél, csak én. Ilyen szerncsétlen, hogy lehetek?*

Sophie: *Fehér karácsony… Fehér és magányos. Tavaly még mikor havazott kint fetrengtünk a hóban.*

Rose: Na, szia csajszi! Boldog karácsonyt!
Sophie: Szia! Neked is.
Rose: Egyszerűen imádom ezt a sálat, köszi.
Sophie: Ugyan nincs mit… Mikor megláttam egyből az jutott eszembe, hogy ilyen kell mind hármunknak.

Rose: Jó ötlet volt. Na és te mit szólsz az ajándékomhoz? ;D
Sophie: Hát, ami azt illeti még nem néztem meg az ajándékokat. Majd anyuval…
Rose: Mér, hol van anyud?
Sophie: Nem tudott haza jönni a hó miatt.
Rose: Mi a… Akkor miért nem vagy már nálunk réges rég?

Sophie: Tudod, hogy nem szoktam csak úgy meghívni magamat…
Rose: Tudom, viszont most meg vagy hívva, úgyhogy gyere csak! Fater is szívesen lát.
Sophie: Köszi, de ebben a hóban csoda lenne, ha a házatok megtalálnám.
Rose: Elküldöm érted a fatert!
Sophie: Erre semmi szükség tényleg. Már rendeltem reggelre egy taxit. Elmegyek a nagyihoz és ott töltöm az ünnepeket.
Rose: Biztos?
Sophie: Igen…
Rose: Jól van, akkor jó utat.
Sophie: Köszi, megleszek. Ti is legyetek jók, üdvözlöm a srácokat és kérd majd ki az ajándékokról a véleményüket. Majd hívlak… Vagy téged, vagy Carit.
Rose: Oké, ha meggondolod magad, akkor várunk.
Sophie: Jól van, szia-szia.
Rose: Szia.

Sophie: *A nagy karácsonyi vacsora…*
*ZAAAJ*

Sophie: Ez meg mi az édes élet volt?

Sophie: Nehee, ezt azért neee… :S
|