…

Sophie: *Gyere át…*

Sophie: Pampraraammpam…

Sophie: Nos próbálni szeretnél, vagy…?
Peter: Hát, ami azt illeti nem azért jöttem.
Sophie: Hanem?
Peter: Valamit meg kéne beszélnünk…
Sophie: Ki vele!
Peter: Tegnap öcsém megvádolt, hogy… Hogy te meg én…Érted.

Sophie: Tessék?!
Peter: Igen…

Sophie: És te mit mondtál neki?!
Peter: Szerinted?! Csak az igazat, aztán elküldtem melegebb éghajlatra.
Sophie: Helyes. Tereljük a témát… Történt azóta valami furcsaság?
Peter: Nem, nem igazán. Veled?

Sophie: Velem sem, de félek. Nagyon. Minden áldott nap.
Peter: Nem kéne, az agyadra fog menni.
Sophie: Lehet már megtörtént. Gyere velem, mutatok valamit!

Sophie: Nos hát, úgy gondoltam újra átnézem ezeket a dolgokat, de nagyon sok és nem bírok vele egyedül.
Peter: Hát nem semmi.

Peter: Ezek nagyon érdekesnek, mi több… értékesnek tűnnek.

Sophie: Igen? Nem tudom igazából… Itt találtam őket egy átlagos napon kutatgattam még pár évvel ezelőtt.

Peter: Szóval ezek itt porosodnak ebben a szobában már évek óta?
Sophie: Ja végülis… Csak tudod mikor volt az a nagy szellemes korszakunk akkor használtuk őket igen sokat.
Peter: Nem csodálom, hogy félsz. Egy ilyen lenne a szobám mellett én is paráznék.

Peter: Át fogom nézni ezeket.