Sophie: Nem merek bemenni a szobámba. Bár azt hiszem melletted ez normális.

Jason: Jaj, hagyjad már… akkor bemegyek én!
Sophie: Jól van, jól van… tegyünk egy próbát, maximum később mindketten csúnyán megbánjuk.

Sophie: Na lássuk csak mi folyik itt..?

Peter: Hiányoztam?

Sophie: Peter…!?

*Kínos csönd*

Peter: Ennél azért jobban is reagálhatnál.

…

Peter: Mi a fene…?

…

Sophie: Idióta…

Peter: Áhá, szóval talán mégis hiányoztam.

Bred: Ne is zavartassátok magatokat!

Jason: Ti se…

Rose: Ugyan már, mi sosem szoktuk…

Sophie: Mi ez itt kérem? Hogy kerültök ide?
Peter: Nem látogathatunk meg titeket csak úgy, minden ok nélkül?

Sophie: Hmm… Csak nem én hiányoztam neked?
Peter: És ha igen? Június óta nem láttalak.
Sophie: Cuki vagy.^^

Sophie: Na ha már amúgy is olyan régen találkoztunk jó volna kicsit együtt lenni mindannyiunknak. Jövő héten lesz a gólyabál. Eljössz velem? Amúgy sem nagyon volt rá lehetőségem végül, hogy a Hamupipőkéd legyek.
Peter: Wow. Őszintén szólva nem hittem, hogy valaha is benyögsz egy ilyen dumát.
Sophie: Jössz vagy nem?
Peter: Megyek.

Rose: És te?
Bred: Ennél szebben nem tudsz megkérni?
Rose: Szerelmem! Volnál olyan kedves, hogy leszel a partnerem a jövő héten megrendezésre kerülő gólyabálomon? Igazán leköteleznél vele.
Bred: Örömmel, kisasszony.